Komondor négy keréken
2013-01-23 13:00:00
Az egyik legősibb magyar pásztorkutya a komondor: óriási erejű, karakán, bátor, tiszteletet parancsoló. Mozgása kimért, elegáns, méltóságteljes. Tudtuk eddig. Most azonban itt van egy újabb Komondor, amely ugyancsak óriási erejű, tiszteletet ébresztő, de nem kutya, mert négy keréken jár – ő az új magyar csodafegyver.


– Ami azt illeti, csodafegyvernek legfeljebb csak a mindenben szenzációt szimatoló újságíró kollégái nevezik, hiszen ez ugyan valóban egy páncélozott terepjáró, de speciel fegyvertelen. És sajnos az elnevezéssel sem az ősi pásztorkutyára gondoltunk – az a gyanúnk, hogy vevőink közül talán nem mindenki ismeri a magyar komondor fajtát. Mi inkább az angol Commander szóra asszociáltunk, ami parancsnokot jelent. És hát tényleg: ez a jármű minden porcikájában tiszteletet ébreszt, ahogy az egy jó parancsnoktól el is várható.

Mindezt Zsitnyányi Attila mondja, miközben bandukolunk a se nem csodafegyver, se nem pásztorkutya felé. Márpedig neki hinni lehet, hiszen azokat a cégeket vezeti – a Respirátor Zrt.-t és a Gamma Műszaki Zrt.-t –, amelyek előállították ezt a… na jó: csodamasinát.

Az első találkozás a négykerekű Komondorral tényleg drámai. A súlya közel 15 tonna, hat méter hosszú, két és fél méter széles, s ami döbbenetes: majdnem három méter magas. És még onnan meredeznek ki a különféle antennák, kitolható mérőműszerek, kamerák!

– Merthogy ez a prototípus most egy úgynevezett ABV felderítőnek van berendezve. Az ABV az atom-, a biológiai és a vegyi szennyezések felderítésére alkalmas járműveket jelöli, ezekkel a mérőműszerekkel zsúfoltuk tele. Így képes a veszélyforrások gyors felderítésére, analizálására, a szennyezettség mértékének meghatározására, de ez nem jelenti azt, hogy a vevő kívánságára ne kaphatna akár egészen más berendezést is. Ha kell, akár tényleg nagy tűzerejű csodafegyvernek is felszerelhető.

– Miért lett ez az első darab éppen ABV?

– A válasz cégeink múltjában keresendő. A Gamma valamikor az egyik többé-kevésbé titkos hadiüzem volt, mondjuk, nem egyedüliként a polgárinak álcázott gyárak között.

– Ó, és hányan voltak! A Csepeli monstrumtól a Bakony Művekig, az Egri Finomszerelvénygyártól a győri Rábáig mindenütt készültek „fegyvernek látszó tárgyak”… A Gamma mivel jeleskedett?
– A húszas évek óta elég színes volt a paletta: logarléc és öngyújtó, diavetítő és a Gomba kávéfőző, Pajtás fényképezőgép, de aztán a második világháborúban már egy jelentős fejlesztéssel lőelemképzőt gyártottak a honvédségnek. Később aztán orvosi műszerek következtek, majd sugárzásmérő, vegyvédelmi berendezések; vagy tíz éve eljutottunk oda, hogy remek mérőeszközöket gyártottunk, de nem volt ezeket mibe beletenni. Utoljára jó negyven éve készített a Rába egy harcias négykerekűt, ez volt a PSZH, vagyis a páncélozott harci jármű, azóta semmi ilyesmit nem fabrikáltak. Miközben a világ zavarosabb részein egyre nagyobb igény mutatkozott az MRAP-ek iránt…



– Ez meg mi volna?
– Mine Resistant Ambush Protected – ami elég nehezen fordítható magyarra; egy olyan páncélozott harcjárműtípust jelent, amely a benne ülőket képes megvédeni aknák, pokolgépek, rajtaütésszerű támadások ellen. Magyarországnak azonban még az afganisztáni szerepvállalása ellenére sem volt ilyen masinája, az amerikaiak adtak kölcsön néhányat, miközben már a lengyelek is gyártottak MRAP-et, nem beszélve a németekről, franciákról, olaszokról. Úgyhogy belevágtunk…

– Akkor tehát összefoglalva: elkészült az első magyar ABV – MRAP. Tud még néhány ilyen betűszót?
– Folytassuk inkább magyarul: a Komondor képes a radioaktív sugárzást mérni. Ki tudja mutatni a baktériumokat, toxinokat, akár a lépfenét, a pestist, s méri ezek koncertrációját. Azonosítja a mérgező harcanyagokat és a mérgező ipari gázokat, miközben egy mozgó meteorológiai állomás is: ezt a jármű belsejéből irányítva tolják ki a mérési magasságba.

Ha kell, tud talajmintát venni és azt elemezni, s a kapott adatok összegzése után a legénység el tudja dönteni, hogy elhagyhatja-e az autót, amelynek a légtere szűrt, túlnyomásos, vagyis a bent ülőket semmilyen szennyezés nem érheti. A kocsi környezetéről helyszíni közvetítést nyújt egy tévéstúdiónyi kamera, ezek képe négy monitoron keresztül közvetíti a külső képeket; a sötétben bujkáló ellenség megtalálását éjjellátó infrakamera segíti. Ez a motor, ami most van benne, 280 lóerős, egyenes úton 90 kilométeres sebességgel röpíti a Komondort. De egész jól megy hegyen-völgyön, és elbiceg a vasúti talpfákon is… Az autót képesek vagyunk minden egyes megrendelő igényének megfelelően változtatni, ebben vélünk piaci előnyt találni a nagyobb versenytársak sorozatgyártásával szemben.

– És jönnek a megrendelők?
– Jönnek, de egyelőre inkább érdeklődnek.

– Drága?
– Attól függően, hogy mit teszünk bele, 100 és 200 millió között van az ára.

– Rendelhetek bele föld-levegő rakétát is?
– Ha ez a vágya, természetesen.

– Az a vágyam. Becsomagolná?
– Sajnos, magánembernek nem eladó. Nemcsak azért, mert valódi fegyverzet nélkül is egy páncélozott terepjáró már önmagában engedélyköteles – amely engedéllyel mi rendelkezünk, de gyanítom, ön nem –, hanem azért sem, mert egy ilyen monstrum volánjánál ülőt esetleg elragadja a hév, és a végén még a világ urának képzeli magát… Meg egyébként is, hogy vinné ezzel a srácokat az oviba?

– És tankot nem gyártanak? Helikoptert?
– A gyerek szeretné…

Szűcs Gábor
Visszalépés az előző oldalra